Aki követi a Facebook oldalam, az tudhat róla, hogy mostanában egy eléggé eszement projekttel foglalatoskodtam, az Ólomverébbel. :D

Hogy mi is az az ólomveréb?

Az ólomveréb lényeggében egy kétcellás, azaz 2S akkuval hajtott zsebrészer, versenyszúnyog vagy izompacsirta. A QX80 kicsit kezdett már lassúnak érződni, az Emax BabyHawk meg ki tudja mikor jön ki, így muszáj volt építenem egy durvább porbafingót.

Alapnak adottak voltak az elbontott MJX X600-am kétcellás, azaz 7,4V-os akkujai és 8520-as motorjai, így a gombhoz kabátot elv alapján már csak megfelelő vázat, FPV kamerát és repvezérlőt kellett találnom.

A Kingkong Smart100 elég szimpatikus váznak tűnt, így rendeltem egyet. Repvezérlőre nem akartam sokat költeni, így csak egy sima Naze32-ős Eachine/Realacc-ot vettem. A portok száma nem gond, úgy sem akartam telemetriát meg blackboxot futtatni, hét dolcsiért meg szinte ajándék, és hat motornak van ESC, így elméletileg nem gond, ha egy-kettő kiég, mert átmapolhatom őket. Kamerából meg épp a Realacc TX48 volt akciós, így ő is a kosaramban landolt. :D

Minden megjött, jöhetett az építés. Kiderült, hogy a repvezérlőn alul vannak a kefés motorokat hajtó FET-ek SMD szűrőkondenzátorai és az MJX X600 motorjai sem érnek el az alaplaphoz, így a motor forraszpontjaihoz alulról 1,25mm-es JST hosszabítókat vezettem, amiket felüről forrasztottam be. 

Mivel kiderült, hogy a kamera 1,5 centis a kopter távtartói meg 12mm-esek, így azokat is cseréltem. Vevőnek ekkor még az éppen felszabadult Dasmikro PPM vevőt használtam. Gondoltam, hogyha derékszögben felállítom az antennáját, legalább kielégítő hatótávot kapok. Nem kaptam, de erről majd később, előbb jöjjön a kamerával való szívás!

A kamerával való szívás

Tehát fogtam a kamerát, ami az alaplapja szerint 3,7-10V-os tartomyányban működőképes, és rákötöttem a kopter 8,4V-ra töltött akkujára. A kamera 22 másodperc alatt megdöglött. Nem voltam boldog.

Najó, bevallom, úgy anyáztam, hogy még a szomszédban is csuklottak. :D Megreklamáltam a Banggood-nál, de ott álltam kamera nélkül. Így fogtam magam, lekaptam a QX80-ról a KingKong Q25 FPV kamerát és kerítettem egy step-down konvertert, amit 4,2V-ra állítottam be a tetején lévő trimmerrel, nehogy megsüljön ez a kamera is.

Mivel a Q25 videóadója és a buck converter csak a masina hátán fért el, így ekkor még a projekt "Quasimodo" munkacímen futott.

A Dasmikro vevő a rádióhullámokra nem vevő

Kivittem terepre, de hiába tájoltam akármilyen szögben a Dasmikro vevőm antennáját, bizony kutyagumit sem ért. Betettem az iRangeX FS-RX2A-t, és láss csodát, miután összehaverkodott az alaplappal, fák mögött 100m fölött kezdett akadozni a jel, ami ilyen mikrovevőtől kimondottan jó érték. Mivel ennél a vevőnél csak serial módban van failsafe, így ezzel elvesztettem az egyetlen rendelkezésre álló soros portom, de üsse kő, úgyse kő.

Új projectnév

Mivel az FS-RX2A vevő elég pici, így végre a buck converter lekerülhetett a kopter hátáról a közepébe. Mivel a kopter már nem volt elég púpos, de elég testes maradt, így adta magát az Ólomveréb.

De az élet az iRangeX 2A vevővel sem játék és mese

Az olcsó alaplapnak az az átka, hogy kőkörszaki CleanFlight-al szállítják. Vagy fél órámba került, mire kiderítettem, hogy mi a fészkes fenéért nem ismeri fel a Cleanflight a vevőmet. Mint kiderült, az öregebb CF-ek nem támogatják az iBUS-t és valamiért a FlySky SBUS protokollját sem, így mindenképp frissíteni kell. A frissítés pikk-pakk megtörtént. Rossz repvezérlőre.

Az bootmenüvel történő szenvedés, és egyéb nyavaják

Mivel az STM32 procicsaládnak van egy külön, felülírhatatlan bootloaderje, így nagyon nehéz gallyra vágni. Így, ha rossz firmware-t töltünk a Naze32, SP Racing F3 vagy egy F4-es csodára, simán bebootolhatjuk a masinát a gyári bootloaderrel és betölthetjük a megfelelő Cleanflightot. Ehhez annyit kell tennünk, hogy mielőtt áram alá helyeznénk a gépet, össze kell kapcsolni a két BOOT-al jelölt portot és így csatlakoztatni a PC-nkhez USB-n keresztül.

Könnyűnek hangzik, de az a rohadék drót mindig akkor mozdul el, amikor bedugnánk az USB-be. Én úgy oldottam meg, hogy a repvezérlőbe előre bedugtam a micro USB dugaszt, két kezemmel tartottam a drótot a két portra, az egyik lábammal meg bedugtam az USB kábel másik felét a PC-be. Tök egyszerű, nem? :D 

Mielőtt nekiálltam jógázni, beállítottam a CleanFlight-ot így:

Mikor véremet adom a projektért

A CF szépen felment, beállítottam a masinát ahogy írtam a CF gyorstalpalóban. Csatlakoztattam az akkut, erre elindult az összes motor, az egyik prop megvágta az ujjam. Elfelejtettem egy fontos részletet. A cleanflight motor_pwm_rate alapállapota 400, azonban 500 fölötti értéknél kapcsol csak át kefés motor módba. Tehát ha a motor_pwm_rate 500 és az alatti értéken van, azonnal elindulnak a motorok, amint csatlakoztatjuk az akkut. Nekem a legjobban a 800-as érték jött be. Ezen már elég jól húz, viszont már alig-alig van villamoshangja.

Ezen kívül még le kell tiltani a motor spin-t, és mivel nem pörgetjük a motorokat, így a gáz mehet a minimumtól, azaz át kell állítani a min throttle-t 1000-re. A max throttle-t állítsuk 2000-re, mert az 1850-es alapértelmezés szintén elvesz a motork maximális teljesítményéből.

Berepülés, tapasztalatok

Az ólomveréb új motorokkal nagyon kezes, nagyon gyors és nagyon jól húz. Az ehhez a mérethez dögnehéz 700mAh akkuval majdnem olyan jól emelkedik mint a QX80 egycellás 600mAh akkuval. Tehát az ideális 300mAh akkuval kész rakéta lehet.

Azonban két nagy hátránya van a 2S setupnak:

A magasabb fordulaton járó motorok miatt nagyobb eséllyel repülnek le a propellerek. A megbízhatósági etalonnak számító Walkera Ladybird propellerekből az Ólomverébig összesen egy darabot vesztettem el. Az ólomverébbel hat darabot vesztettem el. Hatot, két hét, öt repült délután alatt. Egyetlen megoldás pillanatragasztóval rögzíteni a propellert a motorra és azonnal lefújni aktivátorral.

A magasabb fordulat és nagyobb feszültség sokkal nagyobb felvett áramot eredményez, ami szó szerint felzabálja a kefés motor picurka keféit. Két hét, öt szessön alatt írd és mondd, 7 (hetes, hét) motor dögött be. Ebből egy megszorult, egynek eltörött az alja, öt pedig szimplán kiégett.

Tudom, a gép túl van terhelve, kisebb akkuval nem döglenének olyan gyorsan a motorok, de azért jól mutatja a trendeket, hogy a QX80-ban amióta csak megvan, azaz múlt ősztől csak két motor ment tönkre.

És mire elkészült ez a cikk, megjöttek a 300mAh 2S 35C Giant Power akkumulátorok és két szett 2S motor. Épp a héten tesztelem őket, de úgy látszik kezd behalni az ezer sebből vérző Eachine VR D2 FPV headsetem felvevője. :/ Nembaj, megoldom, készül az új cikk!

Az Eachine Gemini már eléggé régóta megvan, de valahogy nem nagyon volt kedvem írni róla. Az ok egyszerű - nagyon vegyes érzéseim vannak iránta.

Eachine Gemini jól fotózva, forrás Banggood.com

Aki nagyjából ismeri a csillagjegyeket, annak beugorhat, hogy a Gemini magyarul az Ikreket jelöli. Esetünkben ez nem véletlen, az Eachine Gemini egy ikertöltő. Lényegében két darab Imax B6AC-t drótoztak össze egy műanyag dobozba, amire applikáltak egy praktikus fület a hordozáshoz. A felső részen egyetlen LCD foglal helyet, ami mindkét töltő monitorozására szolgál, ám egyszerre csak egy töltőről ad infót. A két töltő kijelzése között a második sorban elhelyezkedő egy szem kapcsolóval váltunk. A töltő két oldalán két pici légkavarót találunk amit az egyes töltők egymástól függetlenül vezérelnek.

Mindkét ág saját fő csatlakozóval és saját balansz csatlakozóval rendelkezik. A fő csatlakozókhoz kapunk egy banán - XT60 és egy banán - T-plug átalakítót. A balansz dugasz kissé eltér az Imax B6-on látottaktól. Azon külön vannak kimenetek a 2-6 cellás akkuknak, míg a Geminin csak áganként egy hatcellás akkukimenet van. Hogy kevesebb cellaszámú akkut is tölthessünk mindkét balansz dugaszhoz kapunk egy-egy átalakítót.

Ügyes fotó, a T-plug pont nem látszik, csak az XT60

A Geminit kapcsoló üzemű tápjának köszönhetően használhatjuk bármilyen hálózatról, aminek a feszültsége 100V és 240V között van vagy akár egy egyenáramú bemenetről, ami az Imax B6-okhoz hasonlóan 11V és 18V közt lehet. Ez a bemenet az iSDT SC-608-hoz hasonlóan XT60-as anya, így akár egy bika akkuról is táplálhatjuk a masinát, ami terepen kimondottan jól jön. Ez eddig nagyon fain, csakhogy van egy kis ólajtónyi bökkenő. Amennyiben hálózatról tápláljuk a töltőnk, akkor az XT60 dugaszon megjelenik 15V. Ha rajta felejtettünk egy akkut, akkor bizony gáz van. Pontosabban füst. Jobb esetben az akku robban fel, és nem ég le a  házunk. Én biztos ami zicher, miután megmértem, leragasztottam szigetelő szalaggal, hogy még véletlenül se felejthessek rajta akkut.

Az ott bizony 15V az akku BEmeneten, hogy a rosseb vinné el!

Tételezzük fel, túltettük magunk ezen a gyártói kreténségen, és nézzük mit kínál a töltőnk. A válasz konkrétan 2X, azaz töltőnként 80W-ot. Mindkét  töltő maximum 7A-ral tudja pumpálni az akkunkat, ami testvérek között is komoly teljesítmény, viszont ne felejtsük, hogy az ágankénti 80W-os teljesítmény bekorlátozza az áramot. Egy 4S akkunál a töltési áram max 4,76A lesz (I = P / U - > 80W / (4*4,2V)). Ez azt jelenti, hogy 4S akkuból töltőnként három - három 1500mAh-os vagy négy-négy 1300mAh akkut pumpálhatunk tele 1C-vel. Persze mindkét töltőhöz külön para boardra lesz szükségünk. Arra vigyázzunk, hogy áganként más a fődugasz végződése, így pl. ha két XT60-as bemenetű para boardunk van, az egyikhez XT60 -> T-plug átalakító fog kelleni. Vagy szerzünk banándugós para boardot, és el is felejthetjük a gyári fődugasszal való szerencsétlenkedést. Merítésre 2 X 5W áll a rendelkezésünkre, úgyhogy egyhamar nem végzünk. Itt is érvényes, hogy célszerűbb, ha magunk dobunk össze egy merítőt.

A következő agyzsibbasztó rész a masina menüjében ér. A töltő főmenüjében ugyanis a két baloldali gombbal tudunk előre-hátra lépkedni, de az almenükben a két középső gombbal. Nagyon nehezen szokható és egyáltalán nem értem, hogy ez a szarvashiba hogy nem ütötte ki valaki szemét. Ha ezen túlléptünk, a klasszikus Imax B6 funkciók tárulnak elénk: Lipo / LiIon / NiCD / NiMH / PB akkuk töltése, merítése, karbantartása. LiHV és belső ellenállás mérése nincs, de mint kiderült az előbbi Hype vonatja kisiklott, az utóbbit meg egy konzumer töltő sem képes értelmes módon mérni, tehát minek. A LiPo / LiIon tárolási feszültségre képes tölteni és meríteni is az akkunk, az NiMH / NiCD akkuknál meg beállíthatjuk a deltaV értéket.

A töltést ugyanúgy tudjuk elindítani, mint a többi Imax B6-nál:

Kiválasztjuk az akku típusát, a töltésmódot, majd állítsuk be az akkuk cellaszámát és a töltési áramot. Ez utóbbi kettő között az OK gomb nyomkodásával válthatunk. A töltést ezután az OK gomb hosszan nyomásával kérvényezzük. A töltőnk ekkor megbizonyosodik, hogy jó cellaszám van-e beállítva vagy csatlakoztatva van-e a fővezeték. Ha rendben találjuk, nyomjuk meg az OK-t és indul is a móka.

A töltés kezdeténél az aktuális töltőhöz tartozó ventilátor felpörög, és bekapcsolva is marad egy percig. Ezután a leadott teljesítmény függvényében vagy csendben marad vagy felpörög. Töltés előtt, közben, után szabadon váltogathatunk a kijelzőn az egyes töltők között, nem zavarják egymást. A töltés végeztével az adott töltőhöz tartozó csipogó jelez, szerencsére nem vált át automatikusan a képernyő, pedig ezt a marhaságot is kinéztem volna a fejlesztőkből.

A töltés meglehetősen pontos, vetekszik az eredeti SkyRC Imax B6 mini pontosságával, nem áldozza ezt fel a sebesség oltárán, mint az iSDT SC-608, igaz ez utóbbira sem lehet panasz. A feltöltött akkukat mind multiméterrel, mind a B6 minivel is lemértem, és kimondottan elégedett voltam az eredménnyel.

A töltési sebesség pariban áll a B6 minivel, van amikor a B6 mini gyorsabb, van amikor a Gemini, de átlagban ugyanolyan gyorsnak mondanám mind a kettőt.

Földelés körüli mizériák

Az egész úgy kezdődött, hogy az albérletemben az akku negatív dugasza és a föld között kicsit túl nag feszültséget mértem, idézném magam:

Az "EU plug átalakítónak NINCS bekötve a földelése, holott be kéne, hogy legyen. Az akku nullvezetéke és földelés között enyhe AC 90V-ot mértem. Az én testem és az akku null vezetéke közt meg a felét. AztaQ, ez simán meg tud így csapni!!!"

A Geminit ugyanis nem EU-szabvány dugasszal szállítják, így viszont átalakítóra van szükség, ami viszont hulladék. Azt szétkaptam, kianalizáltam, hamarosan jön egy elemzés. Mivel a Geminin lévő hálózati kábelcsatlakozó sem EU szabvány, úgy döntöttem, hogy kicserélem. Na ekkor ért a következő meglepetés:

Bizony, bizony, a földelés NINCS bekötve a hálózati dugaszon, de hely sincs neki kialakítva sehol az alaplapon. Elkezdtem túrni a netet, és úgy tűnik, hogy a kapcsoló üzemű tápoknál nem is szükséges a földelés, ha kettős szigeteléssel látták el és trafóval le van választva a hálózatról. Többek között itt is írnak róla. A töltő pedig szigetelve van és trafón keresztül le van választva, így úgy látszik, ez nem kéne, hogy zavarjon.

Hát behúztam fülem-farkam és összeraktam a Geminit. Vagyis előtte helyre raktam azokat mikrokapcsolókat, amik szétszereléskor megrongálódtak. Mint kiderült, az LCD-t vezérlő panel olyan hülyén van berakva, hogy csak akkor lehet sérülésmentesen szétszedni a töltőt, ha előbb elölről kihúzzuk a gombokat.

A kíváncsiság kedvéért meglestem a töltő vezetékét, ami elméletileg 0,75mm2-es rézvezetéket tartalmaz. Sajnos ez csak elméletileg igaz, így kicseréltem a kínai vezetéket egy valódi 0,75mm-es vezetékre, amihez egy régi forraló volt a donor. Sajnos az eredeti kábelről elfelejtettem fotót készíteni, és már rég kivágtam a kukába, így a képzeletetekre bízom a cérna vékonyságú rézvezetéket.

A Gemini azóta is teszi a dolgát, és a legelső mérésem óta egyszer sem sikerült 0-nál más feszültséget mérnem a töltő GND-je, a hálózati nullvezető, a föld, valamint én köztem.

Pro:

 - az én példányom az eredeti SkyRC B6 minivel vetekszik a töltés pontosságában

 - kompakt dizájn

 - két független 80W-os töltőcsatorna

Kontra:

 - 15V mérhető az egyenáramú bemeneten, ha hálózatról üzemeltetjük, ami rajtafelejtett akkunál beláthatatlan következményekkel járhat

 - A főmenüben más gombokkal léptetünk mint az almenükben

 - Nincs bekötve a földelés (de lehet nem is kell????)

 - cérna vékonyságú hálózati kábel amerikai dugasszal a töltőn, így nehéz cserepéldányt találni

 - béna NiMH / NiCD feltöltöttséget detektáló algoritmus, de hőszenzorral orvosolható

Verdikt:

Húha, húha, húha, itt bajban vagyok. A töltő magában nagyon jó lenne. Két Imax B6AC olcsóbban, kompaktan és hordozhatóan, amit akkuról is lehet táplálni, szerintem marha jó ötlet. A főmenüben lépkedéses baki elnézhető, de az, hogy 15V-ot kap a táplálásra szolgáló akku, ha nem vagyunk észnél, és beszúrjuk a hálózati adaptert, nagyon nem jó dolog. Egy elektrotechnikában kicsit is jártas ember megoldja, viszont egy laikusnak nem ajánlható. Viszont annyi villanyászati tudással talán minden kopterépítőnek rendelkezni kell, hogy ez ne okozzon gondot.

A verdikt verdiktje:

Ez egy jó töltő egy pici és egy súlyos hibával. Ha azt a hibát ki tudod küszöbölni, akkor megveheted, ha nem, akkor nézz más töltő után.

És végül egy kérés az olvasókhoz:

Nagyon nem hagy nyugodni, hogy nincs bekötve a töltőn a földelés. Mivel a kapcsolóüzemű tápok mélylélektana távol áll tőlem, és nem szeretnék fórumokról összekapart ismertekkel takarózni, jó lenne, ha egy valódi szakértő megszakértené, hogy ez a földelés kell-e, hogy legyen, és tényleg normális-e, hogy egyszer sikerült 90V-ot mérnem a töltő GND-je és a hálózati csatlakozó földelése között. Amennyiben választ kapok, frissítem a cikket. Előre is köszönöm!

Végre itt a tavasz, így végre kültéren is értelmes repidőt lehet elérni a kis gépekkel is, erre megröptettem a Tiny QX80-at is.

Bizonyára feltűnhetett - ha máshonnan nem, hát a videó címéből - hogy eléggé megtáltosodott a kicsike az első tesztemhez képest. Akár hiszitek akár nem, ez nem a véletlen műve. ;)

Ahogyan már többször is leírtam, hagyományos gamepaddal RC szimulátorokat irányítani felér egy sajtreszelővel eltöltött szenvedélyes légyottal. Mivel a formás női seggek jobban vonzottak a reszelőknél, így nem volt más választásom, minthogy a jó öreg harcostársamat, a FlySky i6-ot kössem össze a PC-vel.

Először a hangkártyámat és a távom / vevőmm PPM kimenetét használtam erre a célra, aztán kipróbáltam a 22 in 1 joystick emulátort, nemrég pedig a postás az iRangeX legújabb joystick dugaszával csöngetett be.

Lássuk a medvét USB sticket!

Az iRangeX USB stickje eléggé pici jószág, kisebb a legtöbb USB kulcsnál. Attól sem kell tartanunk, hogy letörné PC-nk USB portját, mivel csak 7,5 grammot nyom. Az általánosan elterjedt PPM mellett PWM és (dobpergés!) serial bemenetet is támogat. Magyarán nincs többé az analóg jelből fakadó bizonytalanság, ami 1000-es értéken ment ki a távból, ezres értéken érkezik meg, nem 1001 és nem is 999.

A 22 in 1 dugaszának mono jack bemenetével ellentétben szervó bemenet(ekkel) látták el. Így attól eltérően átalakítás nélkül tudja fogadni a legtöbb vevőt, amit maga táplál 5V-al. PWM vevőhöz mind a hat (később kiderül, hogy csak négy) szervó csatlakozóra szükségünk lesz, serial és PPM-hez pedig elég az első szervó dugasz, ami háromeres. Az erek közül a fehér a vezeti a PPM / serial / első PWM csatornát, a piros táplálja 5V-al a vevőt, a fekete pedig a közös föld.

PWM mód - az első fekete leves

Fogtam magam, csatlakoztattam a jól bevált iA6b vevőmet az iRangeX dugaszhoz. 6 szervó dugasz, mondom hat csatorna pont elég, az iA6B-n sincs több, hajrá! A fehér dugasz az első csatorna, a fekete a hatodik, a többit ki lehet találni. :) Feldugtam az iRangeX dugaszt a számítógépemre, de amikor kalibrálni akartam a joystickot, meglepődve láttam, hogy bizony csak 4 analóg csatorna látszik.

No, letöltöttem az iRangeX knfigolós progiját, azon kalibráltam a vevőt és hogy, hogy nem, megjelent az ötödik és hatodik csatorna is. Nem kellett több, beizzítottam a DRL Simulator-t. Indítom a jostick kalibrációt, de az ötödik és hatodik csatorna csak nem akar reagálni. Ugyanúgy a Liftoff sem akarta felismerni a maradék két csatornát. Ekkor a tervezők felmenőinek gyakori ismételgetésével úgy döntöttem, hogy inkább átváltok PPM módba, de előtte még repültem pár kört.

PPM mód - a fejem kezd paprikavörösre váltani

Átkapcsoltam a i6 távon az iA6B-t PPM-re, de a Liftoff csak nem akart egy csatornánál többet felismerni. Lehúzom a dugaszt, visszanyomom, semmi. Kilépek a szimulátorból, indítom a Windows gamepad kalibrációt, ami erre befagy. Restart, windows gamepad kalibráció - újabb fagyás.

Elindítottam az iRangeX kalibráló programot, utána a windows gamepad kalibrációját - megy flottul, de csak egy csatornát érzékel.

Feladtam, és úgy döntöttem, hogy az iRangeX programját használom kalibrációra. A kalibrációra bökve a PWM jelzés végre átváltott PPM-re, csakhogy a köcsög majdnem mindig befagyott. Töröltem azt a szemetet, de a windowsos kalibráció még így is befagyott. Eldurrant az agyam és eszközkezelőben kitöröltem az összes joystickot, majd restart után hagytam, hogy a Win maga tegye fel hozzájuk az alapértelmezett programokat.

Kalibrálás nélkül 1000-2000 helyett csak 1100 - 1900 közti értéket hajlandóak felvenni a karok / kallantyúk

Ki gondolta volna, de ezután játszi könnyedséggel kalibráltam a FALENCI nevezetű joystickot. Miért, mégis hogy a nyübe hívnák az iRangeX joystick dugaszát? Falenci bazmeg, logikus, nem??? (Sírva röhögök.) Ekkor hívott a barátnőm, hogy hol a rákban vagyok már, én meg úgy döntöttem, hogy inkább másnap adok neki egy esélyt, tiszta fejjel.

Legyalulva az iRangeX programját és újrajrakva a drivereket megint minden működik

serial mód - keresem a kalapácsot

Kikapcsoltam a PPM kimenetet az i6 távon, rádugtam az iRangeX dugasz bemenetét az i6B serial dugaszára. Semmi. Ekkor kapcsolt, hogy PPM módba is csak a debil célprogrammal lehetett átváltani. Újra kicsomagoltam, elindítom, semmi. Mi a jó anyád??? Nézem a Banggood-on, a leírást megváltoztatták, a soros protokolloknál már nem látható sehol sem iBUS, csak SBUS. nem tudom pontosan mi hagyta el a számat, de valahogy úgy kezdődött, hogy "Hogy az a jó büdös, rühes.." és kábé negyed óra múlva ért véget.

iBUS módban megette a fene az egészet

Az iRangeX ugyanis szakmányban veszi át és használja a FlySkytól a technológiát, csak egy valamit hagytak ki a vevőjükből, a FlySky saját soros protokollját az iBUS-t. De most komolyan, ekkora kreténségre melyik meetingen bólintottak rá. Ki volt az a marha, aki ezt így nem vette észre?

Már épp kerestem a kalapácsot, hogy rövidtávú ismertségünknek véget vessek, mire csöngetett a postás. Két iRangeX FS-RX2A vevőt hozott. Mondom hopp, ezek bizony már újabb FlySky vevők, támogatják az SBUS-t is. Nyomban forrasztottam egy szervó apa dugaszt a vevőre, indulhatott a teszt.

SBUS módban már működik

Bindeltem a vevőt a távommal a vevőn lévő gombbal, az iRangeX programja persze nem jelzett semmit, mivel a vevő bekapcsoláskor iBUS protokollt használ. Lenyomva tartottam a bind gombot két másodpercig, majd újra az iRangeX csudaprogramján a calibrate gombra böktem, és voilà, megjelent a progiban az SBUS felirat. Ami feltűnt, hogy SBUS módban nem a szokásos 1000-2000 közötti értékek a karok végpontjai, hanem 240 és 1807. Annyi baj legyen, 1000 helyett 1567 állapot áll rendelkezésünkre!

SBUS-ban kicsit furák a végpontok, de PC-n egyik szimulátor se panaszkodott, amit próbáltam

pro:

- PWM, PPM és SBUS képes

- kellemes és pontos irányítás a 4 elérhető csatornán, SBUS-on méginkább.

- szervó dugasz a bemenet, így a legtöbb vevő forrasztás nélkül csatlakoztatható + maga táplálja a vevőt

kontra:

- botrányos konfiguráló program, ami gyakran kifagy és kifagyasztja a Windows gamepad kalibrációját

- csak a konfiguráló programmal lehet váltani PWM / PPM / SBUS között

- csak négy csatorna érhető el, holott a konfiguráló programban az 5. és 6. is él

- nincs iBUS támogatás (miért???)

- botrányos konfiguráló program

- és a konfiguráló program is botrányos

Verdikt:

Ha nagyon kell az SBUS támogatás a pontos irányításhoz, vagy csak PWM vevőd van, de elég négy csatorna, és türelmes ember is vagy, akkor megveheted. Minden más esetben inkább a 22 in 1 joystick emulátort ajánlom.

Szevasztok!

Jött pár kérdés, hogyha találok valami jó akciót, azt miért nem közlöm a blogomon, miért csak a FB falamra rakom ki. Én meg csak néztem bambán, hogy kint van az! A blogom jobb oldalán ugyanis van egy Facebook ablak, amiben a legutóbbi posztjaimat az összes posztomat láthatod. Most kipróbáltam, és végig tudtam pörgetni egészen a legelső posztig, csak elfáradt a mutatóujjam.

A lényeg ami lényeg, hogyha valami olyasmi kis szösszenetet találok, amiből csak pár mondatos poszt lenne, akkor az inkább a FB falamon köt ki. Per pillanat az, hogy akciós a Tiny QX90.

Tehát aki nagyon up to date akar lenni abból, hogy mit csinálok, annak csak az a dolga, hogy engedélyezze a reklám vagy a script blokkolójában a Facebook plugint.

Facebookra fel!