Hogy készül a háztáji LopakoDrón - 5. rész
Készülődés a 2018-as szezonra, avagy óda az üvegszálas celluxhoz
Kint őrülten fagyott, viszont a kalendárium mutatója átlépte a március elsejét, így ideje volt helyre pofozni pár masinát a 2018-as szezonra. Könnyűvel akartam kezdeni, így az első épített röpcsim, a LopakoDrón esett át a nagygenerálon.
A LopakoDrón annak ellenére, hogy a sárkányszerkezete EPO habból készült, a belseje pedig egy bolognai spagettire hasonlít, meglepően jól bírta a gyűrődéseket, hiába tűnhetett az egy kívülállónak, hogy meg akarom semmisíteni. :D
Hiába, parkolni tudni kell. :D
Azonban a szárny belépő éle és a váz alja kezdett kicsipkéződni a sok durva landolástól meg a hülye faágaktól. Gondoltam itt az idő kipróbálni az RC Groups-on agyondicsért üvegszál erősítésű ragasztószalagot.
Kép a peckamodel.sk-ról
Mivel a kínai webshopos szalagokkal nagyon sok a rossz tapasztalat, hogy nem ragad, meg gyenge, így egy helyi modellüzletben vettem egy tekercset 12 euróért. Az általam választott, Pelikan Daniel által forgalmazott cellux, nemcsak hossz, hanem keresztirányban is tartalmaz üvegszálat, így picit nehezebb, mint a sima, ellenben sokkal ellenállóbbá teszi a gépet. Ja, és nem utolsósorban úgy ragad, hogy ihaj. Ha jobban rányomom az EPO habra, ha le akarom húzni, megskalpolja a masinát.
Mivel a Zeta Wing Wing Z-84 sárkánya szép áramvonalas, a ragasztó pedig, ki hinné, egyenes, így először kis négyzeteket vagdostam ki a ragasztóból. Azonban arra jöttem rá, hogy a rövid ragasztócsíkok átlapolásánál sokkal gyengébben véd a szalag. Ahogy az alábbi baleset dokumentációja is mutatja.
Amint arról már írtam, a habrepülők hihetetlenül könnyen javíthatók forralóval és kanállal meg egy kis ragasztóval, így hamar helyre kalapáltam a masinát. A furcsa az, hogy hiába takartam le minden lyukat a géptörzsön, az elektronikán ennek ellenére lecsapódott a pára. Még szerencse, hogy használok folyékony szigetelő taknyot, így semmi sem sérült.
A forró víztől krokodilbőrös gép pillanatok alatt kanállal kisimítható, a repedések pedig pillanatragasztóval javíthatóak
Azóta mindkét szárnyat egy-két ragasztócsíkkal fedem le, amelyekbe belevágok a hajlatoknál, hogy felvegyék a szárny formáját.
A törzs alja is kapott egy keveset a jóból, viszont az üvegszálas celluxnak köszönhetően már alig kopik a kicsike. :D
Kamerából az ár és kisebb légellenállás végett egy mikro verzsönt használtam. Nagyjából tette a dolgát, de a dinamikától nem estem hanyatt. Ezt cseréltem az Eachine Feelcam-re, ami kis magasságban elég jó képet ad, de nagyobb magasságban használhatatlan a pocsék dinamikája miatt. Egy repülésnél konkrétan csak az iNAV adataira hagyatkozva, vakon kellett hazavezetnem. Nem volt őszinte a mosolyom. Egyelőre egy filléres Eachine CCD kamerát használok, és eddig teszi is a dolgát. A színek visszafogottabbak, nem túlszaturáltak, mint a mikrokamera esetén, a fókusz gyárilag rendben van és a dinamika is oké. Aki szemfüles, észreveheti a legalsó nyíl mellett a holdat. Egen, a fejen állós kép pirkadatkor készült. ;)
Adóból először egy félig döglött VTX03-at használtam, de március elején cseréltem az Echine Falcon 180 adójára, mivel időközben a a Falcon 180 is átépült. Ez az adó még nem etethető az akkuról közvetlenül, így egy majdnem egy grammos 12V-os konverterrel táplálom.
Hogy ne legyen az akku útjában, sniccerrel befaragtam a röpcsi jobb oldalába a videóadót, majd kétoldalú ragasztóval rögzítettem. Egy éles penegével meglepően könnyen formázható az EPO hab, nem úgy mint az EPP, de erről majd az S800-nál írok.
Ha a gagyi adó nem válik be, kap egy 600mW-os FT48X-et valami plusz hűtéssel és csókolom. Antennának a szinte elpusztíthatatlan Aomway habverőt használtam, de lehet lecserélem egy rövidebbre.
Sokáig aggódtam a Falcon 180 20A-os szabija miatt, de még az 1500mAh 4S Dinogy akkuval sem volt gond, ami a jól ismert Emax MT2204-et hajtja KingKong 6040-es propellerrel. Ez utóbbi nagyobb ütközésnél hajlamos kicsipkézni a szárny kilépő élét, így ezt is jó bevonni üvegszálas celluxszal.
Az MT2204 motor az Emax NightHawk pro-ból származik, ami gyárilag az akkukról ismerős JST-XH dugasszal van ellátva. No, ez kb. a harmadik repülésnél elolvadt, így közvetlenül felforrasztottam a motort a szabira.
És ennyi. Az iNAV marad az 1.7-es, mert eddig bevált, maximum a vezérlőegység modernizációjánál lesz csere. Az indítás segítő nem túl jó ebben a kiadásban, de azt meg amúgy sem használom ennél a gépnél. Az S800-asra majd az új iNAV 1.9 kerül, nem kell betojni!
Ha tetszett a bejegyzés dobj egy lájkot YouTubeon vagy Facebookon! Köszi!