Jön az ősz, vele a taknyos, nyálkás idő, az embernek meg egyre kevesebb kedve van kint kolbászolni a természetben ilyen időben a belső nézetes versenygépével. A helyi parkba viszont nem túl szerencsés kivinni a versenytechnikát, mert egy balesetben akár 120km/h-val csaphatjuk fejbe a mit sem sejtő bámészkodót a fél kilós gépünkkel. Mit tehetünk? Otthon a négy fal közé és asszony mellé zárva várjuk míg kitavaszodik? Még mit nem, pont erre találták ki a mikro FPV kvadkopterokat!

Az Eachine megoldása is hasonló, ám van pár eltérés. Először is a Tiny QX80 egy méretosztállyal nagyobb, mint az említett Inductrix, a propellereket nem védi keret, így kintre jobban használható, bentre kevésbé. Ámde a legfontosabb különbség, hogy az Eachine gépének szívében egy F3 repülésvezérlő dobog, ugyanaz mint a teljes méretű versenygépekben. Austin Powers ilyenkor mondja: Igen, bébi!!!

Természetesen ugyanúgy támogatja CleanFlightot vagy a BetaFlightot, azok minden kis beállítási, személyre reszelési lehetőségével. A kezdők szerencséjére, ez a gép elég jól repülhető alapbeállításokkal, így nem nagyon kell konfigolni, csak össze kell rakni, összehaverkodtatni a rádióadónkkal és videóvevőnkkel, és már csapathatjuk is!

Annyit még hozzátennék, hogy egy jó cinező nem árt. Én Atten SS-50-et használok, egyelőre még nem csapott agyon. :) Viccen kívül, ugyanezt árulják a helyi elektro üzletekben is, csak drágábban.

Mi lapul a dobozban?

A doboz, amiben kézhez kaptam, olyan pici, hogy azon lepődtem meg, hogy a postás nem dobta be a levelek közé. :D

Tehát megkapjuk magát a karbonvázat (nem csodálkozik, versenygép :P), ami négy összepattintható oldalfalból és egy padlólemezből áll. Mivel az illesztések túl szorosra sikerültek, ezért ahol összeillesztenénk a gépet, reszelővel picit ki kell tágítani. Kicsit babra munka, de nem nagy kunszt, akit oviban nem mentettek fel legóból, annak menni fog az összeszerelés.

Miután összedugdostam a vázelemeket, és látám, hogy ez jó, következett az elektronika. Felforrasztottam a négy 0820-as motort. Én az alaplap aljára ajánlom a kábelok forrasztását, mivel felül hangyapélónyi SMD alkatrészek találhatók kellemetlenül közel a motoroknak dedikált forrasztási helyekhez.

A motorokon áthúztam az őket tartani hivatott gumigyűrűket, majd ezeket a vázba helyeztem. Lecsúsztattam a gyűrűkön a motorokat egészen a vázig. Az akkunak gyárilag nem alakítottak ki tartót, így gyorskötözőből összedobtam egyet. A vezérlőt a mellékelt kétoldalas ragasztóval rögzítettem. Felforrasztottam a kamerát és a rádióvevőt. Amennyiben PPM vevőt használunk, ezt az UART2 helyére kell forrasztani. Az 5V-ot és GND-t a vevőnek megfelelő helyre kössük, míg a vevő PPM jelvezetékét az alaplap RX-ére. Mivel ekkorka a gép, pláne fekete karbonból, nagyon könnyen el tud bújni az avarban, így felforrasztottam egy csipogót is. Párosítottam a vevőmmel, az FPV szemüvegemben behangoltam a kamera frekvanciáját, időközben az akku is feltöltődött, mehettem is röptetni. Azaz még be kellett CF-ben konfigolni a buzzert, mert az nélkü,l csak a kopter élesítését és a repülésmódókat tudjuk kapcsolni távunk két aux csatornáján. A CleanFlight konfigolásból majd összedobok egy gyorstalpalót, mert ez a platform tökéletes kezdőknek tanulásra / kísérletezésre.

 Najó, de hogy repül a kicsike?

Hát olyan Tiny Whoop-osan. :D A gép horizontálisan meglepően fürge. Úgy zümmög össze-vissza, hogy szinte lehetetlen követni szabad szemmel, nagyon gyorsan látóhatáron kívül képes kerülni, amiben nem segít a fekete váz. Függőlegesen nem ennyire rózsás a helyzet. Egy racerhez képest lassan emelkedik és süllyed. Kicsit több odafigyelést igényel, ugyanis itt nem tudjuk megtenni azt, mint egy Eachine Falcon-nál 4S akkuval, hogyha elszabunk egy manővert, és túl közel kerülünk a földhöz, majd izomból kihúzatjuk. A propellerek tehetetlensége miatt a gép süllyedni is elég lassan süllyed, hamarabb, és agresszívabban kell visszavenni a gázt egy faág előtt. Összefoglalva, jobban észnél kell lenni.

Amikor viszont ezt sikerül megszokni, egy teljesen új világ tárul elénk. Ez a kis mütyür konkrétan bárhol elfér és szinte bármit kibír, így a legeszementebb manővert a legelborultabb helyeken is kipróbálhatjuk komoly kockázat nélkül. Hinta, pad, asztal, kávéfőző immár bevetéseink színtere lehet. Apropó hinta. A gép meglehetősen jól viselkedik kültéren, de 7m/s ~ 20km/h-ás szélsebesség felett nem érdemes reptetni. Mellesleg ez a 20km/h-ás szélsebesség a legtöbb 3,7V-ról működő kisgépnek betesz, legyen az Dromida Ominus vagy NiHui U807.

"Angle" módban meglepően kezes a gép, aki már elvezet egy H8 minit, ezzel istencsászárnak érezheti magát.
"Horizon" módban elég nehéz vezetni, a tengely körüli pörgések nehezek voltak, a gép sokat "csúszkált" a levegőben irányváltás után. CleanFlight-ban feldobtam a "Horizon Strength"-et 50-re, megszűnt a csúszkálás, a "picth rate" és "rol rate" pici emelésével pedig már a bukfencek sem okoztak gondot.
Az "Acro" módot meghagyom a nagyoknak, nekem ugyanis nagyobb géppel sokkal jobban megy, ehhez a picurhoz még nem vagyok elég gyakorlott.

Az FPV kamera képe meglepően jó, talán kicsit homályosabb mint egy nagy racernél. Kicsit nagy a látószög (FOV), ezt megszokni eltart egy-két délutánt. Ezen kívül azonban tök élvezetes. A 25mW elég kevés, kb. egy fél focipályányi távolságra elég.

Tartósság, javíthatóság

A gép sajnos nem törhetetlen, de én mindent kipróbáltam, hogy bizonyítsam, mégis az. :D Egyedül annak sikerült megfektetnie, amikor sarokkal betonnak csaptam.

Először a 0820-as motor tengelye törött el. Mivel a többi 0820-hoz képest hosszúak a tengelyek és a propellerek is túl magasan vannak, így érdemes megkurtítani a gyári motorok tengelyét. Rövid tengellyel többet nem sérült már egy motor sem. Mellesleg bármilyen 0820-as motor jó cserének, pl. az U807-esé is vagy a Hubsan X4 H107C-é. Amúgy az U807 akkuja is pont megfelelő, csak kell egy piros JST anya a gép gyári dugasza helyére.

Másodszor azonban sikerült eltörnöm a karbonvázat, saccra amikor 15 méterről fogott betont teljes sebességgel. A vázat a törés helyén összefogattam egy vékony dróttal, majd epoxyval rögzítettem. Biztos ami zicher, ott is rögzítettem a vázat epoxyval, ahol a karbonváz elemei kapcsolódnak. A javított rész azóta is jól tart, pedig azóta is kapott hideget-meleget.

Verdikt

Elég ügyes, tartós kis gépecske, ami korlátaihoz képest (méret, akku cellaszám) jó betekintést nyújt, milyen belső nézetben zümmögni, és teszi mindezt a versenygépekhez képest töredék áron.

Elsősorban annak ajánlanám, aki szeret bütykölni, és nem volt felmentve legóból az oviban, tud alapszinten forrasztani és van egy komolyabb távja vagy tervez egyet venni. Annak is jól jöhet, akinek tetszenek a racerek, de a komolyabb anyagi beruházás előtt ki szeretné próbálni, milyen életérzés belső nézetből zümmögni vagy az "acro"-ra kíváncsi. Nem utolsósorban annak is jól jöhet, aki ki szeretné próbálni a saját bőrén a PID tuningot, vagy kísérletezni a CleanFlight / Betaflightban, de esze ágában sincs ezzel a drágábbik gépe épségét kockáztatni.

Amennyiben a fentiekben magadra ismersz, ez a te géped, amennyiben nem, nem ezt a drónt keresed! ;)

U.i.: A (magamhoz képest) közeljövőben összedobok egy CleanFlight gyorstalpalót erre picurra kihegyezve.