Hát mégis hogyan, hát kidobjuk a kukába, nem?

NEM! Ezt figyeld:

Tüzes a kicsike, mi? :) Nem lenne jobb inkább ezt megelőzni?

No, tehát. LiPo (Lítium-polimer) akkumulátoraink eléggé gyúlékonyak feltöltött állapotban. Normális tárolás mellett nincs gond, amennyiben viszont valami átszúrja őket és rövidzárlat keletkezik, lángra kaphatnak, aztán égnek mint a Reichstag.

 Hogy lehet ezt megelőzni? Általában három módszer terjed a neten.

1. Lyukasszuk át, aztán hadd égjen - khmm, kutyaharapást szőrével mi? Aztán még véletlenül valamit felgyújtunk, nehogy felgyújtsunk valamit. :)
2. Sós vizes fürdő - kipróbáltam, és nem ajánlom. 24 órányi fürdetés után is még 4V-ot mértem a 4,2V-os akkun, miközben az egyik érintkező teljesen levált
3. 0V-ra merítés izzóval vagy ellenállással - én ezt javasolom.

LiPo akkumulátor ártalmatlanítása kontrollált merítéssel

1. lépés - Merítés töltővel
   (Jóhogy nem töltés merítővel :)

A legegyszerűbb, ha van egy okostölőnk. Ez esetemben egy SkyRC Imax B6 mini. A legtöbb Imax alapjáraton csak 3,3V-ra meríti az akkunkat, azonban az egyedi program keretein belül lehetőségünk van ezt felülbírálni. Nekem csak 3V-ra engedte, mindegy ez is jobb mint a semmi. A 750mAh akkunak beállítottam valami ésszerű, azaz 1C alatti kisütési áramot ( a képen 500mA szerepel; 500/700=0,71C)

2. lépés - Merítés ellenállással

Egy piros JST anyából, két zsugorcsőből es 100 Ohm / 1W  ellenállásból gyártottam egy merítőszerkezetet, rádugtam az akkura és bedobtam egy tűzbiztos fémdobozba. ( Intermezzo! Azt tudtátok, hogy a Szovjetúnióban az ellenállás mértékegysége nem az Ohm, hanem a partizán per négyzetméter volt? )

Pár óra után rámértem egy multiméterrel ami 0V-ot mutatott. Sajnos itt még nem volt vége. Közbeszólt ugyanis az akku védőelektronikája. Ez védi az akkut, a túltöltés illetve túlmerítés ellen. Esetünkben az akku ú.n. alvó állapotba került.

Boncolás után az akku saruin még 2,55V-ot mértem. Nem volt mit tenni, le kellett forrasztani a panelt, majd az akku JST dugaszát direktben ráforrasztani az akkura. Rádugtam az ellenállást, és hagytam meríteni egy újabb napig.

3. lépés - Merítés rövidzárral

Miután csak pár tized Volt maradt az akkura mérve, a maradék kapacitástól rövidzárral szabadultam meg. Megint hagytam egy napig a fémdobozban, utána már csak századvoltokat mértem az akkun. Az akkunk kidobásra kész.

Sajnos a fenti akkut elfelejtettem lefotózni kidobás előtt, de egy hétre rá megmakkant egy H8 mini akku, így vele szemléltetem alább:

4. lépés - Megszabadulunk az akkutól

Végre kidobhatjuk az immár nem tűzveszélyes LiPo akkut a szemétre. A legjobb azonban, ha keresünk egy szelektív hulladékgyűjtőt vagy egy modellüzletet és náluk adjuk le a lemerített LiPo akkumulátorokat.

Amikor végignéztem a legutóbbi viedóm, kiderült milyen érdekcsoportonak állnak érdekében a drónbalesetek.

A gép alapjáraton is elég erősnek tűnt az 1300mAh akkujával. Olyan érzésem volt, hogy ezt bizony még lehet pakolni. Sajnos megint nem bírtam magammal, így addig FPV-ztem, míg lemerítettem az összes nagyobb akkumat, és nem maradt csak a 700mAh, ami majdnem fele kapacitású a gyárinak. Mindegy, gondoltam kipróbálom, hogy a 700mAh akkuval meg bírja-e emelni az 1500mAh 3S 30C akkumat, amit az FPV szemüvegben használok. A Banggood szerint ez 115g, egy Xiaomi Yi meg kb. 70.

Felemelte gond nélkül. Mondom, mit bírhat még, felfogattam még egy 700mAh akksit ami 40g többletsúlyt jelentett..

Ezt is elbírta. Nem hiszitek, itt a videó:

Nem annyira sportos, de nem kezdett megállíthatatlan süllyedésbe (VRS - Vortex Ring State). És mindezt egy vacak 700mAh 2S akkuval. No, erre varrjon gombot a kedves olvasó! :)

Miért varjúlábú? Hát nézzünk az alábbi a képre. Még mindig nem? Próbáljunk vele leszállni. No, a gép túl ruganyos lába miatt pont úgy pattog, ugrál leszálláskor, mint egy parkinsonos varjú ami épp stoke-ot kapott.

Nyurga varjúlábak. Az a felgumizott kék izé egy akku ami az FPV szettet eteti.

A gép meglepően gyors ahhoz képest, hogy csak egy 2S (7,4V) 1300mAh és 25C-s akkut hajtja. Ezt köszönheti annak, hogy nagyon könnyű a sárkányszerkezete, és brushless, azaz kefementes motorokat használ. 1806-os, 2280 kV-os motorok. Helló, ilyeneket a belépő szintű 250-es versenygépek használnak. Igaz 3S akkuval.

 Ha minden igaz, ezt a gépet is etethetjük 3S akkukkal, ám ekkor az ESC-ekből könnyen kijöhet a mágikus füst, és a gép nem száll tovább. Ezért ebben az esetben érdemes valamilyen hűtést eszkábálni rájuk. Meg az sem árt, ha a 10V-os elektrolit kondikat 16-20V-osra cseréljük. Mellesleg ezek konfettit eregetnek halálukban.

A motorokon M5-ös menetű tengelyek foglalnak helyet, erre tekerhetjük fel az önzáró anyákat tizes kulccsal. Nem kell rohanni a szerszámboltba, a kulcs a csomag része. Nem árt, ha előtte felrakjuk a 6040-es propellereket. Állítólag a yaw lag orvosolható 5056 Bullnose propokkal, de erről majd később.

A vezérlőelektronika eléggé fapados, a PID-ek sincsenek ideálisra lőve, ezért sok hatás sokkhatásként éri. Elkezd gondolkozni, átlagol, aztán kilök valami outputot, közben magasságot veszt. Ez utóbbit orvosolhatjuk egy gázfröccsel a filozofálást meg finom mozdulatokkal, amiért felettébb hálás a gép. Ezen kívül tapasztalható némi késés a tengely körüli fordulásnál (yaw lag) ami messze nem olyan súlyos, mint amilyen horrorsztorikat mesélnek róla az RCGroups-on. Szerintem ez inkább a nem eléggé finomra hangolt PID hibája, mint vezérlőé. Egy-két fanatikus már dolgozik a vezérlőkód visszafejtésén, PID hangoláson, ha lesz valami fejlemény szólok.

A gépet elnézve olyan érzésem támadt, mintha nem egy kész géppel lenne dolgom, hanem egy prototípussal. Ez részben igaz is, mivel ez a JJRC első kefementes koptere. Szerencsére a legtöbb hiba eléggé gyorsan orvosolható, például:

Alacsony feszültségnél nagyon későn jeleznek a LED-ek. Ezt elég egyszerűen orvosolhatjuk egy egy-két dolcsis alacsonyfesz csipogóval (low voltage buzzer), amit az akksi balance plug-jára kötünk. Ehhez azonban ezt ki kell vezetni a gépen kívülre. Ehhez elég elcsípni az akkutakaró jobb és bal felső csücskét. Mellesleg ezután már nem kell betuszkolni az akku kábeleit, amely alapjáraton eléggé nyögve-nyelős.

Tépőzárral rögzítettem az utólagos alacsony-feszültségjelzőt (low voltage buzzer) az akkuajtóra. Eddig még nem veszett el.

A LED-ek túl mélyen vannak és gyengék. Egy fúróval, esetleg nagyobb LED-ekkel ez könnyen orvosolható.

A varjúlábakat legjobb mindjárt lecserélni. Ahogy láthatjuk, nekem már az egyik el is törött, pedig csak pár méterről esett mezőre. Helyettesítőnek rendeltem egy V912 helitalpat.

A gép bizonytalanságát javíthatjuk 5046-os bullnose propellerekkel. Ezt egyelőre még nem tudom megerősíteni, de rajta vagyok az ügyön.

A fentiekből az jöhet le az egyszeri olvasónak, hogy nem kedvelem a gépet, pedig pont az ellenkezője igaz. Nagyon gyors, nagyon élvezetes irányítani, csak hát nem árt a gyakorlat, mert egy-két meggondolatlan manőver hatására képes eléggé érdekesen viselkedni. Például, ha nyélgázzal előre halad és mi húzunk egy satuféket hogy tolassunk, hajlamos kilencven fokkal elfordulni, és így folytatni a hátramenetelt, nem kis meglepetést okozva a gazdinak. Kis gyakorlattal könnyen orvosolható, gyakorlat nélkül rendelhetjük a következőt. Ez nem egy U807 amit vakon is el tudunk vezetni.

További előny, hogy gond nélkül lehet használni az MJX X600 akkumulátorait. Itt nemcsak az aftermarket 1000mAh akkukra gondolok, hanem a standard 700mAh-osakra is. Nem annyira tüzes, de még ezzel is lever bármilyen kefés gépet.

És milyen FPV-zéshez? Szerintem így a legélvezetesebb. Akárhányszor belekezdtem, nem bírtam abbahagyni. Legutóbb vagy másfél órán keresztül hajtottam. Egyszóval király!

A már jól ismert C4002 / Tarantula FPV kamera + adó kombót használtam a Quanum V2 headsetemmel. Szokás szerint megint öntapadós tépőzárral rögzítettem a gép aljára, majd egy “velcro strap”-pel rögzítettem. Sajnos nem tudom a magyar nevét, ha valakinek szúrja a szemét nyugodtan megírhatja. Az U807-hez viszonyítva meglepően kevés a jello a videóban, pedig a propellerek már túl voltak jó pár esésen.

C4002 külső akkuval.

És ezt látom én a Quanum V2-ben

Apropó esés. A talpon kívül a gép meglepően jól bírja a strapát. Elkaptam vele egy betonplaccot, és meg sem érezte, pedig nem karbonból van a kicsike. Not bad!

A szél fúj, a beton vizes, de a gép még mindig tart. :)

Ezen kívül meglepően erősnek tűnik a kicsike, valószínű egy Xiaomi Yi-t is képes felemelni, de ez még tesztelésre szorul.

Általában 100 dolcsi körül vesztegetik, Banggood néha leakciózza 80-ra.

Verdikt: Amennyiben tovább akarsz lépni a kefés gépekről valami gyorsabbra, élvezetesebbre, elég gyakorlott vagy és nem ijedsz meg egy kis moddolástól, akkor vegyed, vigyed. Amennyiben nem vagy az a fúrós-faragós fajta, nem ezt a drónt keresed. :)