Történt egyszer, hogy úgy döntöttem, egy játék-kategóriás gépből építek egy versenygépet. Sikerült! Itt vége fuss el véle, mindenki mehet haza, az utolsó kapcsolja le a villanyt!

Ja, hogy kíváncsiak vagytok a részletekre is? Hát legyen, ti akartátok.

Tehát múltkori cikkemben már ott tartottam, hogy a rádióvevő (RX / radio receiver) elkezdett kommunikálni a repülésvezérlővel (későbbiekben FCB - Flight Control Board), és én ennek nagyon örültem.

Fogtam magam, a nagy kék motorvezérlő laphoz hozzápasszintottam a vevőt, az FCB-t és a buck convertert, amivel ez előbbieket szándékoztam etetni 5V-al, majd addig legóztam velük, míg elfértek a szűkös helyen. A vezérlőt meg kellett fosztani a műanyagburkolatától, hogy elférjen. Ebben a fázisban még mindent öntapadós tépőzárral (velcro) rögzítettem, hogy a legózás könnyebb legyen. Miután minden a helyén volt, kimértem a szükséges kábelhosszokat, majd a vevőt ráforrasztottam az FCB-re, és örultem magamban, mint a prérifarkas, amikor még nem tudja, hogy túlfutott a szakadékon.

Az még hagyján, hogy a CleanFlight-ban matatva kiderült, hogy JJRC másképp gondolja a motorok elrendezését, így a 3-as és 4-es ESC jelvezetékét meg kellett cserélnem. Ez még csak a teherautó volt a fenti videóból. A pofáraesés a gép szűzrepülésénél következett. Már előtte is gyanús volt, hogyha a PC-m USB-n csatlakozik a vezérlőhöz és rádugom a gépre az akkut, akkor a a vezérlőt etető buck converter nagyon elkezd melegedni, de ez különösebben nem foglalkoztatott. Nagy hiba volt! Bedugtam a gépbe az akkut, majd eszembe jutott, hogy az USB interfész lemaradt. Amint feldugtam a kopterre, kiszállt belőle a mágikus füst és nem működött tovább. Ugyanis az elektronikai eszközök a közhiedelemmel ellentétben nem árammal, hanem füsttel működnek. Ha az kiszáll, vége a dalnak!

A szerencsétlen áldozat

Tehát ott álltam a készre szerelt géppel, ami úgy repült, mint egy részeg kacsa, és nem tudtam mit tenni ellene, mert az egyetlen alkatrész, amivel kommunikálni tudtam a vezérlővel, megsült. Anyagilag nem volt egy nagy érvágás, mivel a többi alkatrész túlélte, de konkrétan agyfaszt kaptam tőle, hogy már csak pár percre voltam tőle, hogy kész legyek, erre várhattam két hetet, míg megjön a cseredarab.

Hogy vajon mitől múlt ki az USB-TTL konverter, és vajon a vezérlő beállítása tényleg öt percig tartott a cseredarabbal, megtudhatjátok a következő részből!